Kínában a folyók és az ivóvíz erősen szennyezettek, az egyébként is szerény kiterjedésű mezőgazdasági terület a földerózió miatt egyre fogy, az erdők egymás után pusztulnak és Peking környékét az elsivatagodás veszélye fenyegeti. A világ 20 legszennyezettebb városa közül 16 Kínában található. A kínai állam adatai szerint évente 400 000 ember veszti életét a környezetszennyezés miatt, ez hamarosan súlyos egészségügyi válsághoz vezethet.

A Songhua-folyó 2005 novemberi mérgezése már a hatalmon lévőket is felébresztette. Elhatározták, hogy ezentúl környezetvédelmi szempontokat is a beemelnek a gazdaságpolitika prioritásai közé. Elsőként a világon új gazdasági mutatót akarnak bevezetni, az úgynevezett „zöld GDP-t”. Eszerint a gazdasági tevékenységek statisztikai mutatói között nemcsak a javakat és szolgáltatásokat vennék figyelembe, hanem az azzal összeköthető negatív externáliákat is, például az égéstermékeket, az erdőirtást és az egészségügyi veszélyeket. Kína ezúton szeretne magának tiszta képet alkotni a gazdasági növekedés áráról és annak hasznáról.

A Világbank adatai szerint évente a GDP 8-12%-a megy el a környezetkárosodás következményeire (betegségek, rossz termés, elhalt folyók). Kínának tehát át kell térnie a kvantitatív fejlődésről a kvalitatívra.

A zöld GDP arra szolgál majd, hogy jobban ellenőrizzék a helyi és tartományi politikusok teljesítményét. A kínai kádereket eddig a gazdasági növekedés, a beruházások és a szociális biztonság kritériumai alapján ítélték meg, a zöld GDP-vel a jövőben többek között az illegális építkezés és a korrupció is nyomon követhető lesz. Kívülről minden bizonnyal támogatni fogják az új politikát, de belülről valószínűleg bojkottálják majd.

A Songua-katasztrófa után 127 olyan üzemet vizsgálnak meg környezetkárosító hatása miatt, amelyek folyó mentén vagy sűrűn lakott környéken található. Párhuzamosan tizenegy, átszámítva 2.9 milliárd eurós építési terv megvalósítását függesztették fel. Kínában a környezetvédelmi hivatal eddig a kormányzat mostohagyerekének számított, a többi minisztérium között eltörpült. Azt is tudják: a preventív környezetvédelmi politika előfeltétele, hogy a lakosságot is bevonják, életvitelükkel óvják környezetüket.

A demokrácia Kínába úgy látszik először a környezetvédelmi politikán keresztül érkezik.

Kína legnagyobb környezetvédelmi problémai és annak okai:

Víz

A folyók 70-80 %-a szennyezett, pedig a lakosság 60 százaléka számára (ami 500 millió embert jelent) ez a legfontosabb vízellátást. A víz tisztítása 200 milliárd dollárba kerülne a kormányzatnak. Elvileg már most is kötelező a szűrők és tisztítókészülékek használata, de a használatba helyezett készülékek gyakran vagy nem felelnek meg a technikai követelményeknek, vagy nem helyezik őket el megfelelően.

Levegő

Évente négy millió új autó kerül az utcákra, a gyárak és erőművek száma is rohamosan nő. 2020-ra a levegőszennyezés négyszeresére nőhet. A rohamosan gyarapodó kínaiak energiaigénye robbanásközelben van. Kína már ma a világ második legnagyobb olajfogyasztója és áramtermelője, miközben gazdasági fejlődése még csak most kezdődött el. Minden egyes kínai évente átlagosan 1,8 hordó olajat használ el, míg egy amerikai több mint 26-ot.