Vitathatatlan, hogy Kína egyre fontosabb szerepet tölt be a világgazdaságban. A nagyhatalmak érdeklődése már nemcsak gazdasági teljesítménye, hanem különlegesen plurális nyelvi kultúrája iránt is megnőtt. Nagy-Britanniában egyes iskolákban, így például az East Sussex-i Brighton College-ban a 13 és 18 év közötti diákok már kötelezően tanulnak mandarinul. Természetesen nem a latin, francia vagy spanyol helyett, hanem azon felül. Az iskola vezetője, Richard Cairns akkor döntött az új idegen nyelv bevezetése mellett, amikor meghallotta, hogy teljesítményében Kína megelőzte Nagy-Britanniát, a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalmát. Cairns célja, hogy jól felkészítse diákjait a 21 századra. A Brighton College esete nem egyedi. A londoni Kingsford Community Schoolban már 2001-től tanulnak a gimnazisták kínaiul. Így három év múlva Angliában többen fognak érettségizni kínai nyelvből, mint spanyolból.

A kínai nyelv 1,2 milliárd ember anyanyelve, világszerte a legtöbb ember által beszélt nyelv. Bár különböző dialektusai vannak, tény, hogy a legtöbb kínai a „standardizált” nyelvet, a mandarint beszéli. (Manapság már leginkább Putonghuának, azaz „közös nyelvnek” hívják). A kínainyelv-tudás tehát néhány éven belül komoly előnyt jelenthet az elhelyezkedésnél. A „divatos” nyelvek jelentősége szorosan összefonódik a gazdasági fejlődéssel. Lásd: tíz éve még a japán volt az. Miután Japán gazdasága visszaesett, alábbhagyott az egzotikus nyelv iránti érdeklődés is.

A jelek szerint 2016-ra az indiai lehet a divat. De az is lehet, hogy az arab. Vagy talán a szuahéli?