Könyvszemle
Z. Karvalics László: Az információs társadalom keresése
Az "Információs társadalom szakkönyvtár" sorozatban megjelent kötet a kérdést a társadalomtudományok oldaláról közelíti meg gazdag jegyzetanyaggal, és igen széles látókörű, bő, egészen 2000-ig, 2001-ig, sőt 2002-ig terjedő irodalmi hivatkozási jegyzékkel. "Ebben a könyvben kizárólag a társadalomelméleti dilemmák, a hagyománnyal való szembesülés, az elmélettörténet tanulságai és a rendszerezés kísérleteinek mérlege jelenik meg". - olvashatjuk az előszóban. Majd később: "...az információs társadalom kérdésköre par exellence társadalomtudomány" (38. o.). Azt a vitatható állítást is megkockáztatja, hogy: "Az irányt1 pedig nem a technológia, hanem a társadalom és a társadalmi célkitűzések, illetve a politikai-gazdasági elit rövid- és középtávú érdekes stratégiája, valamint helyzetfelismerő-érdekérvényesítő képessége döntik el" (69. o.). A szerző szerint továbbá az információ fogalomnak "hiányzik a természet- és társadalomtudományokat összekapcsolni képes minőségi (kvalitatív) elmélete" (94. o.).
A könyv mindenekelőtt meglehetősen hosszan foglalkozik magának az információs társadalom elnevezésnek a kialakulásával. A "poszt előtagú (posztmodern, posztindusztriális stb.) és egyéb kormegjelölések után a 20. század végére nyert egyértelműen polgárjogot az információs társadalom használata.
Másik problémakör, aminél elég részletesen időzik a könyv, az a kérdés, hogy mikortól számíthatjuk ténylegesen ennek a társadalmi formációnak a megjelenését. Vannak, akik különböző ismérvek alapján 1956-57-től, mások 1963-tól számítják az új korszak kezdetét. Úgy tűnik, a könyv szerzője hajlik afelé, hogy az információs társadalom még inkább csak előkészületi stádiumban van. "A továbblépéshez az kell, hogy informatikai írástudással rendelkező tömegek jelenjenek meg, s ezt a kulturális kihívást nem lehet egyszerű ellátottsági-bővítési programokkal kezelni. Rövid távon ezért a legfontosabb az információs írástudás megteremtése - hiszen minden későbbi kreatív mozzanatnak ez a kulcsa" (113. o.). A történelem társadalomtörténeti szakaszolásával kapcsolatban különben a következő a javaslata: halász-vadász-gyűjtögető társadalom, földművelő társadalom, ipari társadalom, információs társadalom. Egyébként mindegyik formációhoz javasolja hozzátenni, hogy "domináns", mert mindegyes formációban ilyen vagy olyan formában jelen vannak bizonyos mértékben a többiek is.
A kilenc fejezetre tagolt könyvben egyébként számos további kérdésről is szó van, így például az információs társadalom biztonságáról (számítógépes bűnözés!), a "globális információs társadalomról", sőt a "glokális" jelzővel illethető fejlődésről is, amelyben a globális és a lokális tényezők is szerephez jutnak. Különösen érdekes, amit "A jövő fürkészése" című fejezetben (VIII. fejezet) ír. E szerint: "Az információs társadalom - megismerő dinamikájánál fogva - 'kozmikus orientációjú': az emberiség a "személyes jelenlét szféráját" a Holdig, a "távolbahatás" szféráját a Marsig, az "információgyűjtés szféráját" jóval a Naprendszeren túlra terjesztette már ki" (109. o.). (Az információs társadalom keresése. Infonia - Aula Kiadó, Bp., 2002. 163 o.)
1 Ti. a társadalmi fejlődés irányát (a recenzens megjegyzése).
Berényi Dénes
az MTA rendes tagja